Egy megtörtént esetleírással szeretném reálissá tenni számodra a fenti kijelentésemet.

Egy túlsúlyos európai hölgy éveken át mindent elkövetett azért, hogy jelen korunk divatjának megfelelő testet csináljon magának. Diétázott, sportolt, dietetikushoz járt, pszichoterápiát vett igénybe. Jelentős és tartós eredményt nem tudott elérni.

Az élet úgy hozta, hogy Egyiptomba kellett költözzön, hosszabb ideig élt ott. Amikor hazajött pszichológusa meglepően tapasztalta, hogy sovány lett, jelen korunk divatjának megfelelő lett az alakja. Kérdezte tőle, hogy mi történt? Hogy sikerült ezt az áttörést a sok-sok kudarc után elérnie? A hölgy elmesélte, hogy semmit nem tett azért, hogy vékonyabb legyen. Nem diétázott, nem sportolt, egyszerűen nem volt étvágya. Nem tudott enni. Hiába próbálta erőltetni, gondot okozott, hogy lenyelje a falatot.

 

A terapeutával megfejtették a miérteket. A hölgy alap konfliktusa a férfiaktól, a párkapcsolattól való félelem volt. Európában úgy tudta megvédeni a tudatalatti a férfiaktól, hogy kövér testet növesztett, akkor amikor Európában a sovány testalkat a divat. Egyiptomban a teltkarcsú, molett nőket tartják vonzónak a férfiak. Azt tartják termékenynek, egészségesnek. A molettség a gazdagság jelképe. A soványság ott inkább a betegesség jelképe, ott a duci nő az ideális, az álom nő. Ezért, a hölgy egyiptomi élete során, a tudatalatti ismét gondoskodott a védelméről, hogy ne kelljen félni vagy szenvedni a férfiak miatt: sovánnyá tette a testet.

Akár akarjuk, akár nem, a tudatalattiban lévő programok mindent el fognak követni azért, hogy megvédjenek minket az őseink, a családunk és a saját fájdalmaink újraélésétől. Akkor is, ha nem értjük a miérteket és akkor is, ha ezzel kellemetlenségeket, tudatosuló kudarcokat élünk meg.